Gádoros nagyközség

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Békés megye
Lakosság: 4095 fő
Terület: 38.13 km²
Népsűrűség: 107,4 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 68

Fekvése

Megközelíthető

Vonattal a MÁV 147a számú (Szentes-Orosháza) vonalán érhető el. A vasútállomás Újváros és Justhmajor között található.

Lásd még: Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonal

Története

Gádoros Árpád-kori település, melyet a tatárok 1241-ben felégettek. Egy 1436-ból származó királyi adománylevél már említi, mint Gadoros-pusztát, neve a település ősi templomának előcsarnokára, gádorára utal. Az újratelepülés éve 1826. Báró Dezséri Rudnyánszky Sándor ekkor kötött szerződést a földek megművelésére az orosházi és szentesi lakosokkal. 1901-ig a Bánfalva nevet használták. A néphagyomány szerint az odatelepülők megbánták döntésüket, az elnevezés tehát a bánat szóból ered. Mások szerint azonban egyszerűen Rudnyánszky báró nevezte el így új birtokát.

Justh Zsigmond író (1863-1894) síremlékét 1963-ban helyezték Gádorosra a Justh-majorból. Az író birtokán parasztszínházat alapított. A klasszikus és népszínműveket a birtokán élő és dolgozó parasztok adták elő.

Érdekesség, hogy ebben a temetőben nyugszik Udvardi Kossuth Lászlóné, aki Petőfi első szerelmének unokája volt.

Nevezetességei

Itt élt egy nagyon hires csalad, nevezetesen a Békés család. Az idosebb Bekes Jozsefnek vegyeskereskedese volt az oregfaluban. Ma is szerepel az epuleten az eredeti felirat. 3 gyermeke kozul Bekes Jozsef iro, dramaturg,a TV fomunkatarsa lett, o talalta ki a KI MIT TUD cimu musort is. Vass Marta (Bekes Iluska)ujsagiro lett a bekescsabai ujsagnal. Varga Virag (Bekes Boce) festomuvesz, a mai magyar akvarell muveszet egyik legnagyobb alakja.
A Deák utcában található a kisméretű zsidó temető, amelyet az az 1800-as évek végétől az 1940-es évekig használt a helyi zsidó közösség. Az ezredfordulón a település és a békéscsabai zsidó hitközség összefogással felújíttatta, bekeríttette.

Következő községek

További községek